Amikor a matek szemináriumon a hallgatók foglalják össze az előadáson elhangzottakat...

A BKF-en, ahogy több más hasonló főiskolán, a Gazdasági matematika oktatás minden héten egy előadásból és egy gyakorlati foglalkozásból áll.
Mivel az előadás látogatása nem kötelező, így sokan úgy érkeznek a gyakorlatra, hogy semmilyen előismerettel nem rendelkeznek a heti tananyagot illetően, amire nagyon nehéz a gyakorlatok anyagát felfűzni. Ebben a félévben ezen kívántam változtatni, így a gyakorlatokat igyekszem úgy felépíteni, hogy lássák mennyire fontos az előadások követése. Az előadás látogatását nagyon ajánlom nekik, de aki nem megy el, azoktól is elvárom, hogy a feltöltött előadás anyagot átnézzék és elhozzák magukkal az órára.
A korábbi évekkel ellentétben nem foglalom össze, hogy mi volt az előadáson, hanem egyből önálló feladatmegoldást kapnak, amit a jegyzeteik segítségével maguknak kell megoldani. Ez legtöbbször csoportos formában történik (2-3 fő), ezáltal sokkal aktívabbá válnak.

Ma Eseményalgebra volt a téma, amit bevallom nem igazán kedvelek. Kicsit száraznak, unalmasnak, egysíkúnak tartok, de nem hagyható ki, hiszen az alapfogalmak, jelölésrendszerek mind itt kerülnek tisztázásra, és a félév során végig erre építünk. Fontosnak tartom, hogy ezt jól tudják, mert csak így tudjuk az elkövetkező órákon a "közös nyelv"-et biztosítani.
Ma kipróbáltam egy új módszert ehhez a részhez, amit lehet, hogy még más témaköröknél is alkalmazni fogok, mert örömmel mondhatom, hogy bevált! :)
Kis kártyákat készítettem, amiken az előadáson elhangzott egy-egy fogalom szerepelt, és ebből húzott minden csapat (2-3 fő) egyet-egyet. Feladatuk az volt, hogy az előadás jegyzeteik, mobiltelefonjuk, képlettáruk, társuk stb. segítségével értelmezzék a fogalmakat, írjanak példákat, amit utána bemutatnak, elmagyaráznak. A felkészülési idő alatt körbejártam, ahol kérdésük volt segítettem. Az alábbi fotó a mai gyakorlaton készült. Volt aki a kinyomtatott előadás vázlatát használta, volt aki a telefonját, táblagépét. Bármilyen segédeszköz használható volt, a lényeg, hogy maguk keressék ki a szükséges ismereteket, és gondolják át alaposan, beszéljék meg a társukkal.

Jó hangulatú volt az óra, mindenki bekapcsolódott, és örömmel láttam, hogy nagyon ügyesen tudják használni a segédanyagokat (lásd előadás vázlat)! :) Ehhez csak annyi kell, hogy célirányosan ilyen feladatot kapjanak! Biztos vagyok benne, hogy nem utoljára kerültek elő a fogalom kártyák.

Még egy adat: A felkészülési időm a mai órára, az ötlet megszületését is beleszámítva 30 perc volt. Ez az idő a kártyák legépelését és kinyomtatását jelentette. Blogbejegyzés megírása 20 perc.

Az alábbiakban részletesebben leírom az alkalmazott módszertant, illetve megosztom magukat a kártyákat is. Szívesen veszek bármilyen visszajelzést.

Jó matekórákat mindenkinek! :)

Eseményalgebra – kártyák

Munkaforma: csoportos/páros munkavégzés (2-3 fős csoportokban)

Cél: az adott hét előadás anyagának átbeszélése, összefoglalása tevékeny formában az óra elején

Feladat: minden csoport véletlenszerűen húz egy kártyát. Feladatuk hogy elmagyarázzák a rajta lévő fogalmat, illetve megválaszolják a kártyán lévő kiegészítő kérdéseket. 

Munkaidő: 5-10 perc  

Bemutatás, közös megbeszélés: 15-20 perc

A bemutatás/megbeszélés a kártyán szereplő sorszám alapján történik. Mondhatják a helyükről, és tanár ír a táblára; kijöhetnek és felírhatják ők maguk a táblára (erre több időt kell számolni); illetve kioszthatunk minden csapatnak az elején egy A4-es lapot + filcet és ezeket a lapokat mágnessel feltehetjük a táblára, ekkor kicsit könnyebb és gyorsabb az átbeszélés. (Én az első verziót alkalmaztam most.)

Kártyák:

1.	Véletlen kísérlet (A kockadobás tekinthető-e véletlen kísérletnek, ha igen miért?)
2.	Eseménytér (Ha a kísérlet az, hogy két kockával dobunk, hogyan néz ki az eseménytér? Hány elemű? Hogyan jelöljük?)
3.	Esemény (Ha a kísérlet az, hogy egy kockával dobunk, milyen eseményeket fogalmazhatunk meg ehhez a kísérlethez kapcsolódóan? Fogalmazz meg 3 különböző eseményt! Hogyan jelöljük?)
4.	Elemi esemény (Ha a kísérlet az, hogy három kockával dobunk, mit tekintünk elemi eseménynek? Hány elemi esemény van ennél a kísérletnél?)
5.	Lehetetlen esemény Legyen a kísérlet az, hogy egy kockával dobunk. Ekkor mit tekintünk lehetetlen eseménynek? Mondj egy példát rá! Hogyan jelöljük? Biztos esemény Legyen a kísérlet az, hogy egy kockával dobunk. Ekkor mit tekintünk biztos eseménynek? Mondj egy példát rá! Hogyan jelöljük?
6.	Ellentétes esemény Mit tekintünk lehetetlen eseménynek? Hogyan jelöljük? Írj egy példát rá: legyen a kísérlet, hogy egy kockával dobunk; fogalmazz meg egy eseményt, illetve ad meg ennek az eseménynek az ellentétes eseményét! Szemléltesd Venn diagramon!
7.	A és B esemény összege Mit tekintünk összeg eseménynek? Hogyan jelöljük? Írj egy példát rá: legyen a kísérlet, hogy egy kockával dobunk; fogalmazz meg két eseményt, és ad meg a két esemény összegét! Szemléltesd Venn diagramon!
8.	A és B esemény szorzata Mit tekintünk szorzat eseménynek? Hogyan jelöljük? Írj egy példát rá: legyen a kísérlet, hogy egy kockával dobunk; fogalmazz meg két eseményt, és ad meg a két esemény szorzatát! Szemléltesd Venn diagramon!
9.	A és B esemény különbsége Mit tekintünk különbség eseménynek? Hogyan jelöljük? Írj egy példát rá: legyen a kísérlet, hogy egy kockával dobunk; fogalmazz meg két eseményt, és ad meg a két esemény különbségét! Szemléltesd Venn diagramon! Hogyan lehet felírni ugyanezt, ha nem a különbség jelet használjuk?
10.	Egymást kizáró események Mit értünk egymást kizáró esemény alatt? Hogyan jelöljük? Írj egy példát rá: legyen a kísérlet, hogy egy kockával dobunk; fogalmazz meg két egymást kizáró eseményt! Szemléltesd Venn diagramon!
11.	Műveleti tulajdonságok Írj fel 6 különböző műveleti tulajdonságot, ebből magyarázz meg 3-at!
12.	De-Morgan formulák Mutasd be a De-Morgan formulákat! Az egyiket bizonyítsd be Venn diagram segítségével! Írd fel mindkét formulát 3 eseményre vonatkoztatva!